Fúú, de idegesített már sokszor, mikor túrázni mentünk és nem voltak jól lejölve az utak.
Pedig sokszor mi is, én is ezeket követem. Csak sodródok az árral, mindenki mással, nem keresem a valódi irányt. Pedig NEM jó! Azt szeretném tenni, amire Isten elhívott. Nem céltalan,
rövid ideig tartó,
életcélt szeretnék. (Hangsúlyozom, itt nem napról-napra ellátandó feladatokról van szó, hanem életcélra gondolok)
Merre tartok az életben? Miért kelek fel minden reggel? Mi fog motiválni, hogy ne adjam fel? Mi fog megelégíteni, ha megszervez? vagy csak küzdök, küzdök...mindig a "rejtelmes" valamiért/valakiért?
Még nem mondom meg mire jutottam...:)
Aztán most olvasok egy könyvet is (Linda Dillow - Akinél a szív elcsendesül)
Idézek:
"Sok mai nő rövidlátó, nem a szemét, hanem élete célpontját tekintve. Nem tudják miért vannak itt, és azt sem, hogy hova tartanak. Kormány nélküli hajóhoz hasonlítanak. A horizont soha nem látszik a porfelhő közepén. De olyan látással kell rendelkeznünk, ami a jövőbe vezet. Ha csak egyik hétről a másikra élünk, az olyan élet, amiben nem látunk tovább az orrunknál...A cél nélkül élő nőkre nemcsak az jellemző, hogy "beszűkülnek", hanem az is, hogy sehova nem jutnak. Várnak a megfelelő munkahelyre, a megfelelő férjre, a megfelelő gyermekre. Azután várják, hogy kisbabájuk felnőjön és önálló legyen. Rövidlátásuk elérhetetlen álommá teszi a megelégedettséget. William Marston pszichológus megkérdezett háromezer embert, hogy miért él. Megrázó volt az eredmény, hogy több mint 94% egyszerűen elszenvedte a jelent, és közben a jövőt várta."
Nem azért írom ezeket, mintha én mindenben tökéletes lennék és bennem soha nincsenek kérdések vagy mert mindig tudom az irányt. NEM! Viszont TUDOM, hogy van egy ISTEN, aki IGEN! És ezért újra és újra hálás vagyok. Tudom, hogy Ő vezeti az életem. Mindig elmondom neki, hogy mi van bennem, hogy szeretném megelégedetten és céltudatosan élni az életem. NEKI tetszően, persze nem elfeledkezve arról, hogy itt élek (még egy kis ideig) a földön. (nem tudja senki meddig).
Tehát a vágyam, hogy hasznosan, örökké maradandó célt szolgáljak. És hogy miben találtam ezt meg?
1. is - mi az, ami örökké megmarad? (biblia.jezusert.com)
2Móz 15,18
Az ÚR uralkodik örökkön örökké!
Az ÚR uralkodik örökkön örökké!
1Krón 16,34
Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!
Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!
Zsolt 9,8
De az ÚR örökké trónján ül, fölállította bírói székét.
De az ÚR örökké trónján ül, fölállította bírói székét.
Bennem pedig ez van:
Zsolt 89,2
URam, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségedet.
URam, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségedet.
Az ember örökké fog élni. Istennel vagy Istentől különválasztva. Van lehetőség dönteni, amíg élünk!, hogy hol szeretnénk folytatni az utunkat.
Megpróbálunk sikeresek lenni Isten nélkül és hajszolni valami olyat, ami lehet soha nem érünk el és akkor az életünk megelégedetlen lesz és sokszor boldogtalan?!
VAGY
Döntünk, hogy azt az Istent akarjuk követni és szeretni teljes szívünkkel, aki a legjobbat akarja nekünk ÖRÖKRE.
Csatlakozunk a király kijelentéséhez?
Dán 4,31
Amikor eltelt ez az idő, én, Nebukadneccar, föltekintettem az égre, és értelmem visszatért. Áldottam a Felségest, dicsőítettem és magasztaltam az örökké élőt, mert az ő uralma örök uralom, és királysága megmarad nemzedékről nemzedékre.
Amikor eltelt ez az idő, én, Nebukadneccar, föltekintettem az égre, és értelmem visszatért. Áldottam a Felségest, dicsőítettem és magasztaltam az örökké élőt, mert az ő uralma örök uralom, és királysága megmarad nemzedékről nemzedékre.
Elfogadjuk szeretetét?
Róm 5,8 (Egyszerű fordítás)
Isten azonban azzal mutatta meg, mennyire szeret bennünket, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még a bűneinkben éltünk.
Isten azonban azzal mutatta meg, mennyire szeret bennünket, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még a bűneinkben éltünk.
Jajj. Fáj a szívem, mikor sokan visszautasítják és próbálnak maguk küzdeni és visszautasítják a valódi segítséget, Krisztust.
És nehogy félreértsetek. Nem azt mondom, hogy mindenki legyen missziónárius, mert bár az lenne a legjobb...Istennek mindannyiunknak szán egy helyet a nagy képben.
Legfőbb célja, hogy újra kapcsolatba kerüljünk VELE! és ez Jézus Krisztus nélkül nem megy!
a bűneink miatt.
VISZONT!







Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése