Nem akarunk nagy okfejtéseket és okosságokat mondani, hiszen, akik több ideje házasok többet tudnának mondani, de mégis megtesszük :) hiszen mi tapasztaltabbak vagyunk azoknál, akik kevesebb ideje házasok vagy talán nem is házasok.
1. Örülünk nagyon, hogy meghoztuk ezt a lépést. Sokkal jobb érzés így.
A mai világban nem túl divatos, hogy összeházasodjanak az emberek, hiszen (sokan mondják) " Csak egy papír!", "Még várunk". De attól is függ, hogy mit jelent neked az a "papír". Mi van mögötte, milyen döntés, elköteleződés.
Persze, nem könnyű döntés, mert azzal azt mondom, hogy mindenki más ki van zárva, minden kiskapu a menekülésre (elvileg) bereteszelve. Könnyebbnek tűnik, mert nem kell dolgozni rajta, csak egyszerűen feladhatom. Félünk ettől? (nagy általánosságban kérdezem). Ha nem tudnánk, hogy Isten ott van harmadikként, összetartóként, biztosítékként a kapcsolatunkban... nem sok reményt fűznénk a mindennapi győzelmekhez. De tudjuk és hisszük, hogy a mi elhatározásunk és döntésünk megáldója a mindenható Isten, aki gyermekeiként terelget és ápolgat minket. (Nem a templomi esküvő fog csodát tenni, hanem a mindennapi döntés emellett).
2. Mit akarunk az élettől? "Ej, ráérünk arra még?!" Majd, ha megvan a karrier, az autó, a biztos munkahely, a ház, ahova hívhatom a feleségem... majd akkor megkérem a kezét. Hallhatjuk sokszor. Nem azt mondom ezzel, hogy legyél felelőtlen és ne gondold át, hogy mi hogy lesz, de azt igen, hogy lépni kell. Merni kell. Bátornak kell lenni.
Nem mintha nem lehetne rájönni, hogy ki ír, de azért most még jobban lebuktatom magam... :)
Laci olyan ritka emberek közé tartozott, aki tudta mit akar... Nagyon fontos volt nekem, hogy lássam engem akar, nem mást. Nem flörtölget más lánnyal, mikor már nekem udvarol, hanem felelősségteljesen tudja, hogy mit akar...
Ezért jelentett mindennél többet, mikor végre megfogta a kezem :) Ahh. Január 28-án :) Tudtam, hogy bátran bízhatok benne.
(Lehet, hogy én nem forogtam olyan körökben...bár elég sokfelé igen, de nem sok olyan fiúval, férfival találkozom, aki tudja, hogy mit akar és mer is annak érdekében tenni és józanul. Vannak elhatározásai, célkitűzései... még keresztyén fiatalok körében sem, sajnos). Laci elhatározta magát és utólag tudtam meg, hogy aputól és sokkal azelőtt, hogy komolyodott volna közöttünk a barátságból a több :), megkérte tőle a kezem és kérdezte, hogy lehet-e. Apu sok erőt kívánt hozzám :D :D :) (hát kell is).
3. Isten nélkül nem megyünk sokra. Na jó, egy darabig igen, biztos, de ugye most ez a mi blogunk, tehát nem vitatkozni akarunk bárkivel is... csak leírjuk, hogy mi hogyan éljük és tapasztaljuk az életünk.
Azért, mert hívő keresztyének vagyunk és arra törekszünk, hogy hitelesen tudjuk megélni a hitünk és meggyőződésként, nem azt jelenti, hogy minden fenékig tejfel, sőt (2.napja van beállva a vállam, nyakam és a bal kezem fáj és zsibbadt - nem kellemes, tehát nekünk is vannak fájdalmaink, kerülhetünk kórházba, ki kell fizetni a rezsit és meg kell harcolni az időnkkel, hogy még ki is legyen takarítva:)... azt hiszem mi vagyunk kisebbségben, emiatt "csodabogarak" is. De nem bánjuk, mert tudjuk ennek az életformának hosszú távon több értelme van (Isten szempontjait szem előtt tartani) és nem embereknek próbálni megfelelni, mert abból sosincs vége és nem is lehetséges.
Sok aggodalom, stressz az élet sokszor, a könnyebb, örömtelibb percek mellett. Lehet sokféleképpen felfogni, de mindig oda kell kilyukadnunk, hogy Isten mindig jobban tudja és nem véletlenül ígéri, amit ígér a Bibliában (lásd: bejegyzés végi ige ;).
Jézus Krisztus valóban átélte azokat a kihívásokat, érzéseket, visszautasítást, amikkel nekünk is szembe kell néznünk, tehát nagyon is jól megérti, hogy min, miken kell keresztülmennünk. Olyan jó, hogy erőt ad és ez nem csak betanult szöveg, hanem valóságosan érezzük, hogy így van. Örülünk, mikor sikerül megélni és ténylegesen bízni BENNE.
Amikor van, hogy a szolgálatban, mi elgondolunk dolgokat, hogy ennek vagy annak így vagy úgy kéne megtörténnie, hogy a legoptimálisabb legyen az eredmény... nem úgy történik, ahogy mi tervezzük, hanem Isten másképpen alakítja a dolgokat, sokkal jobban. MILYEN JÓ! :)
A héten nem vagyunk együtt, mert Laci Balatonföldváron van egy Képzésen az Alapítvány (mekmagyarorszag.com) színeiben. Nemzetközi konferencia keresztyén alapelvek szerinti kisvállalkozási témában. Kíváncsiak vagyunk mind a ketten, hogy Isten hogyan fogja használni mindkettőnk életében ezt a kis időt, amit külön töltünk. Várjuk :) (bár nehéz külön).
4. Ja, még egy gondolat... azzal kapcsolatban, hogy "Csak egy papír".
Istennek való engedelmesség is! Ezt mindennél fontosabbnak tartjuk, annak ellenére és annak tudatában, hogy nem mindig tudjuk teljesíteni, amit kér... nagyon szükségünk van Isten megújító kegyelmére! De tudjuk, hogy Isten sokkal jobban tudja, hogy mi a jó nekünk és hogy mire van szükségünk.
Volt egyszer egy lány, aki nemrég házasodott össze a barátjával, akivel több éve együtt éltek... nem keresztyén lány, de mégis azt mondta, hogy sokkal jobb és BIZTONSÁGOSABB érzés neki, hogy tudja tartozik valakihez. (összeházasodás szempontjából nekem sokat jelentett...)
És igen, tapasztalatból tudom én is ezt mondani :)
Isten jó tervező és az Ő akarata a házasság és az azon belüli szexuális kapcsolat. Azon kívül csak csalódást, sebeket, bizonytalanságot és fájdalmat okot. Érdemes átgondolni, mielőtt döntünk, döntesz.
És akkor végül álljon itt egy IGAZSÁG, Isten Szava és Üzenete:
 |
| 2014.október 9. Polgárink előtt Pásztón :) |
A mai világban nem túl divatos, hogy összeházasodjanak az emberek, hiszen (sokan mondják) " Csak egy papír!", "Még várunk". De attól is függ, hogy mit jelent neked az a "papír". Mi van mögötte, milyen döntés, elköteleződés.
Persze, nem könnyű döntés, mert azzal azt mondom, hogy mindenki más ki van zárva, minden kiskapu a menekülésre (elvileg) bereteszelve. Könnyebbnek tűnik, mert nem kell dolgozni rajta, csak egyszerűen feladhatom. Félünk ettől? (nagy általánosságban kérdezem). Ha nem tudnánk, hogy Isten ott van harmadikként, összetartóként, biztosítékként a kapcsolatunkban... nem sok reményt fűznénk a mindennapi győzelmekhez. De tudjuk és hisszük, hogy a mi elhatározásunk és döntésünk megáldója a mindenható Isten, aki gyermekeiként terelget és ápolgat minket. (Nem a templomi esküvő fog csodát tenni, hanem a mindennapi döntés emellett).
2. Mit akarunk az élettől? "Ej, ráérünk arra még?!" Majd, ha megvan a karrier, az autó, a biztos munkahely, a ház, ahova hívhatom a feleségem... majd akkor megkérem a kezét. Hallhatjuk sokszor. Nem azt mondom ezzel, hogy legyél felelőtlen és ne gondold át, hogy mi hogy lesz, de azt igen, hogy lépni kell. Merni kell. Bátornak kell lenni.
Nem mintha nem lehetne rájönni, hogy ki ír, de azért most még jobban lebuktatom magam... :)
Laci olyan ritka emberek közé tartozott, aki tudta mit akar... Nagyon fontos volt nekem, hogy lássam engem akar, nem mást. Nem flörtölget más lánnyal, mikor már nekem udvarol, hanem felelősségteljesen tudja, hogy mit akar...
Ezért jelentett mindennél többet, mikor végre megfogta a kezem :) Ahh. Január 28-án :) Tudtam, hogy bátran bízhatok benne.
(Lehet, hogy én nem forogtam olyan körökben...bár elég sokfelé igen, de nem sok olyan fiúval, férfival találkozom, aki tudja, hogy mit akar és mer is annak érdekében tenni és józanul. Vannak elhatározásai, célkitűzései... még keresztyén fiatalok körében sem, sajnos). Laci elhatározta magát és utólag tudtam meg, hogy aputól és sokkal azelőtt, hogy komolyodott volna közöttünk a barátságból a több :), megkérte tőle a kezem és kérdezte, hogy lehet-e. Apu sok erőt kívánt hozzám :D :D :) (hát kell is).
3. Isten nélkül nem megyünk sokra. Na jó, egy darabig igen, biztos, de ugye most ez a mi blogunk, tehát nem vitatkozni akarunk bárkivel is... csak leírjuk, hogy mi hogyan éljük és tapasztaljuk az életünk.
Azért, mert hívő keresztyének vagyunk és arra törekszünk, hogy hitelesen tudjuk megélni a hitünk és meggyőződésként, nem azt jelenti, hogy minden fenékig tejfel, sőt (2.napja van beállva a vállam, nyakam és a bal kezem fáj és zsibbadt - nem kellemes, tehát nekünk is vannak fájdalmaink, kerülhetünk kórházba, ki kell fizetni a rezsit és meg kell harcolni az időnkkel, hogy még ki is legyen takarítva:)... azt hiszem mi vagyunk kisebbségben, emiatt "csodabogarak" is. De nem bánjuk, mert tudjuk ennek az életformának hosszú távon több értelme van (Isten szempontjait szem előtt tartani) és nem embereknek próbálni megfelelni, mert abból sosincs vége és nem is lehetséges.
Sok aggodalom, stressz az élet sokszor, a könnyebb, örömtelibb percek mellett. Lehet sokféleképpen felfogni, de mindig oda kell kilyukadnunk, hogy Isten mindig jobban tudja és nem véletlenül ígéri, amit ígér a Bibliában (lásd: bejegyzés végi ige ;).
Jézus Krisztus valóban átélte azokat a kihívásokat, érzéseket, visszautasítást, amikkel nekünk is szembe kell néznünk, tehát nagyon is jól megérti, hogy min, miken kell keresztülmennünk. Olyan jó, hogy erőt ad és ez nem csak betanult szöveg, hanem valóságosan érezzük, hogy így van. Örülünk, mikor sikerül megélni és ténylegesen bízni BENNE.
Amikor van, hogy a szolgálatban, mi elgondolunk dolgokat, hogy ennek vagy annak így vagy úgy kéne megtörténnie, hogy a legoptimálisabb legyen az eredmény... nem úgy történik, ahogy mi tervezzük, hanem Isten másképpen alakítja a dolgokat, sokkal jobban. MILYEN JÓ! :)
A héten nem vagyunk együtt, mert Laci Balatonföldváron van egy Képzésen az Alapítvány (mekmagyarorszag.com) színeiben. Nemzetközi konferencia keresztyén alapelvek szerinti kisvállalkozási témában. Kíváncsiak vagyunk mind a ketten, hogy Isten hogyan fogja használni mindkettőnk életében ezt a kis időt, amit külön töltünk. Várjuk :) (bár nehéz külön).
4. Ja, még egy gondolat... azzal kapcsolatban, hogy "Csak egy papír".
Istennek való engedelmesség is! Ezt mindennél fontosabbnak tartjuk, annak ellenére és annak tudatában, hogy nem mindig tudjuk teljesíteni, amit kér... nagyon szükségünk van Isten megújító kegyelmére! De tudjuk, hogy Isten sokkal jobban tudja, hogy mi a jó nekünk és hogy mire van szükségünk.
Volt egyszer egy lány, aki nemrég házasodott össze a barátjával, akivel több éve együtt éltek... nem keresztyén lány, de mégis azt mondta, hogy sokkal jobb és BIZTONSÁGOSABB érzés neki, hogy tudja tartozik valakihez. (összeházasodás szempontjából nekem sokat jelentett...)
És igen, tapasztalatból tudom én is ezt mondani :)
Isten jó tervező és az Ő akarata a házasság és az azon belüli szexuális kapcsolat. Azon kívül csak csalódást, sebeket, bizonytalanságot és fájdalmat okot. Érdemes átgondolni, mielőtt döntünk, döntesz.
És akkor végül álljon itt egy IGAZSÁG, Isten Szava és Üzenete:
Ézsaiás 55:8-9
Az én gondolataim nem a ti gondolataitok!
8 „Mert az én gondolataim,
nem a ti gondolataitok.
Útjaitok sem az én útjaim!
— mondja az Örökkévaló. —
9 Amennyivel az ég magasabb a földnél,
annyival magasabbak útjaim útjaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál.
nem a ti gondolataitok.
Útjaitok sem az én útjaim!
— mondja az Örökkévaló. —
9 Amennyivel az ég magasabb a földnél,
annyival magasabbak útjaim útjaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése