Isten időzítése mindig időben van ;)

Újat mondtam, mi?! :)

"Mert hitben járunk, nem látásban." (2Kor 5,7)

"Egy ideig tudatában vagyunk annak, hogy Isten törődik velünk, csak amikor Isten elkezd bennünket felhasználni vállalkozásaiban, szánalmas képet vágunk, próbákról és nehézségekről beszélünk. Holott Isten egész idő alatt a kötelességünket végezteti velünk, jelentéktelen emberekkel. 
Senki nem szeretne szellemileg jelentéktelen lenni, ha segíteni tudna magán. Sokan közülünk mindig szeretnének dicsfényben kivilágított szentek lenni, túláradó ihletettséggel, hogy Isten angyalai folyton velünk foglalkozzanak. Az aranyba metszett szent nem jó semmire; nem igazi, nem alkalmas a hétköznapi életre. Mi itt férfiak és nők vagyunk, nem földre szállt angyalok, hogy elvégezzük a munkát a világon, mégpedig azzal a végtelen hatalommal, amely szembe tud nézni a nehézségekkel, hiszen felülről születtünk." 

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Tartsuk a szemünket Jézuson! Fókuszáljunk Rá, Aki hitünk szerzője és megtestesítője.

Múlt héten történt, hogy éppen jöttünk el az egyik településről, ahol dolgozunk és megláttuk az egyik fiatalt, aki ránk írt a Facebook-on, segítséget kért, mert nehéz döntés előtt állt. Gyorsan meg is álltunk, hogy beszéljünk vele...

Nem várt terhesség a barátnőnél - abortusz (fájdalom), suli (kilátástalan, kedvtelenség), elhatározások (mi lenne a legjobb?), tervezés (vele vagy mással), "Mit hoz a jövő?!", "Hogyan döntsek?", "KI FOG SEGÍTENI?"

Jót tudtunk vele beszélgetni, elmondani a saját nehézségeinket az Úr Jézussal való járásunkban és győzelmeinket Vele, életünkben megtapasztaltakat. El tudtuk mondani, hogy nem könnyű, de megéri az Urat követni és Rá bízni az életünket, mert más nincs, Aki mindig ott lenne velünk, mikor egyedül érezzük magunkat és tanácstalanok vagyunk.

Nagyon köszönte a beszélgetést, mi pedig imádkozunk, hogy jól döntsön és bízza rá magát arra az Istenre, akire fókuszálva biztonságban van az életünk. 

Olyan jó, mikor reggel imádkozzuk, hogy Isten tanítson és használjon minket. Aztán meg tapasztalhatjuk, hogy megteszi. Olyan nagy kiváltság benne lenni, ahogy Ő munkálkodik az életekben. Dicsőség NEKI! Ilyenkor (is) örülünk, hogy Isten elhívott minket a misszióba, Őt szolgálni és munkálkodni, hogy az Ő neve fel legyen emelve még magasabbra.